7/B Honlapja

     A három Baradlay fivér közül a legidősebb. Apja, Baradlay Kazimír halála után anyja hazahívta, és ő azonnal, a tél közepén megindult Szentpétervárról, ahol az apai akaratnak megfelelően diplomáciai gyakorlatát töltötte. Jó barátja, Ramiroff Leonin testőrhadnagy elkísérte a határig. Őket üldöző farkasok százaival küzdöttek meg, a beszakadt folyó jege alól menekültek ki.

     Hazaérve átvette apja főispáni hivatalát, és vezetője lett a megye reformpárti, radikális erőinek. Anyja egyetértésével feleségül vette a pap leányát, Lánghy Arankát, régi szerelmét, akitől apja eltiltotta. A márciusi napokban még Bécsben is gyújtó szónoklatot tartott; a szabadságharc idején szabadcsapatot állított ki, majd mint kormánybiztos működött a forradalmi hadseregnél.

     Budavár ostrománál az elsők közt hatolt a várba. Világos után menekülni próbált, majd inkább hazatért családjához, hogy ott várja be a hadbírósági idézést. Az meg is jött, de névcsere folytán öccsének, Jenőnek címezve. Jenő pedig bátyja nevében állta a tárgyalást és elszenvedte a golyó általi halált.

     A három fiú közül Ödön a politikus alkat, a forradalmár, aki a kezdetektől öntudatosan a hazáért tevékenykedik. Emellett a kardnak is embere, a legjobbakkal vetélkedik a csatákon. Ideális képviselője a reformkori nemesség legjobbjainak, akik önérdekükre nem tekintve, hősiesen kitartottak a nemzet ügye mellett a legvégsőkig.

     A három Baradlay fivér közül a második.Apja nyolcéves korában katonaiskolába adta. A bécsi huszárezrednél hadnagyként szolgált, amikor a forradalmi események a császári fővárosra is ráköszöntöttek. Ezredével sikeresen működött közre a rendfenntartásban, és a hivatásos katona fölényével nézett le a nemzetőrökre és a diáklégióra. Meg is maradt volna a rend és a császári ház hűségén, ha anyja októberben rejtekúton és álöltözetben be nem hatol Bécsbe, s meg nem győzi fiát, hogy a szabadságáért küzdő Magyarországon a helye. Richárd huszárcsapatával együtt kalandos, nyaktörő úton küzdötte át magát a Kárpátokon keresztül.

     Furfangosság és tapasztalat is segítette útját, hogy túljárhasson üldözői eszén. A döntő ütközetben Palvicz Ottóval együtt súlyosan megsérült. Palvicz arra kérte Richárdot, hogy keresse meg, és nevelje fel egyetlen fiát, Károlyt. Richárd ebben a csatában leghűségesebb társát, az öreg Pál urat is elvesztette.

     Végigküzdötte a szabadságharc csatáit, részt vett Budavár ostromában. Világos után Haynau fogságába esett, és a halálos ítéletet várta, amikor a véreskezű táborszernagy szeszélyes döntése folytán kegyelmet kapott. Bécsbe sietett, hogy kiszabadítsa a Plankenhorst-házból szerelmes menyasszonyát, Liedenwall Editet, és feleségül vette. Felkutatta és magához vette vitéz ellenfelének, Palvicz Ottónak szomorúan kallódó fiát, s a maga gyerekeivel együtt nevelte fel, bár ezért csak hálátlanságot kapott viszonzásul.

     Richárd jellemének alapja a katonai erényeken kívül a makulátlan becsület, büszkeség, lovagiasság, egyenesség és a ronthatatlan jó kedély. Nem aulikus érzelmű, mint apja kívánta volna látni, de a forradalommal sem igazán rokonszenvez. Nem politikus alkat, hanem katona, akit becsületén kívül a parancs irányít. Rajongva szeretett anyjának a szava, majd saját egyszerű huszárainak s utóbb Ödön bátyjának a példája ébreszti rá, hol a helye és mi az igazi kötelessége, s attól fogva nincs nála bátrabb és önfeláldozóbb katonája a szabadságharcnak.

     A három Baradlay fivér közül a legkisebb, aki apja akarata szerint hivatalnoki pályára lépett a bécsi kancellárián. Jenő jó eszű, gyenge testalkatú fiatalember. Eszével, szorgalmával és alkalmazkodó természetével szépen haladt; közben megbabonázva forgolódott az előkelő és szép Plankenhorst Alfonsine körül. Szülei kedvence, őt szeretik a legjobban, de ezt nem árulják el neki.

     Édesapja a végrendeletében azt akarta, hogy legkisebb fia maradjon Bécsben, ott szolgáljon hivatalban, és tanulja magát fokról fokra felküzdeni. Ez a küzdelem neveli őt simának, okosnak, eszesnek

     A forradalmi időszakban is csak ábrándos érzelmei kötötték le, s a honleányt játszó baronessz iránt egyre nőtt benne a rajongás. Már a kézfogójuk napja is ki volt tűzve, amikor Jenőért eljött anyja, s a becsület nevében meggyőzte, hogy ott kell hagynia a rá váró méltatlan karriert és a még méltatlanabb házas kapcsolatot. Jenő hazatért anyjával Nemesdombra, és vele meg sógornőjével és annak gyermekeivel maradt, a közélettől magát távol tartva a szabadságharc végéig.

      Akkor névtévesztés (Edmund - Eugen) folytán őhozzá került a bátyjának címzett hadbírósági idézés, s ő önként jelentkezett Ödön helyett A bíróság előtt magára vállalt minden vádat, és bátran állt a kivégző osztag elé. Jenő halála előtt egy levelet küldött édesanyjának, melyben feltárta, hogy valójában mi történt.

     A romantikus regényeposzban Jenő a "legkisebb királyfi". Anyjának -s még rideg apjának is- legkedvesebb fia, aranyszívű, naiv, gyönge egészségű, rövidlátó, sebezhető lelkű gyermek. Kész játékszere a szép nő ármányának, az atyai jóságot színlelő Rideghváry Bencének. Lelkében nem lángol hazafiúi lelkesedés, sem közéleti ambíció, katonai tettekre testileg is alkalmatlan. Ám az ő számára is eljön a pillanat, amikor lelki nagyságát megmutathatja, amikor még bátyjainál is nagyobb hőssé emelkedik, hisz olyan ügyért adja életét, amelynek sikerében nem is hitt soha.Jenő példája rámutat, hogy hősök nemcsak a csatatéren lehetnek, hanem hősies tettnek számít a családunk iránt érzett elkötelezettségünk is.

      24 éves korában ment hozzá a kőszívű emberhez, akitől három fia született: Ödön, Richárd, Jenő. Még nincs 40 éves, amikor megözvegyül.

     Férje a halálos ágyán szigorúan meghagyta neki, hogy fiait műve folytatására, az udvarhű, reakciós rendi Magyarország eszméjének szolgálatára nevelje tovább. Két évtizedet töltött el zsarnoki férje betegápolójaként, eltökélte, hogy ennek az utasításnak éppúgy ellenszegül, mint annak, hogy ura jobbkezéhez, Rideghváry Bencéhez menjen feleségül. Hazahívta legidősebb fiát, Ödönt, aki Szentpéterváron szolgált diplomatajelöltként, hogy a reformszellemű erők élére álljon a megyében, s hozzásegítette, hogy feleségül vehesse szerelmét, Lánghy Arankát.

Az 1848-as forradalmak őszén kiment a forrongó Bécsbe, és kofának öltözve áthatolt az ostromzáron, hogy hazahozza másik két fiát. Jenőt kimentette Plankenhorst Alfonsine hálójából, Richárdot pedig rávette, hogy huszárcsapatával hazatérjen a magyar szabadságharc szolgálatába.

      Marie asszony annak szentelte életét, hogy az egész hazát naggyá tegye. Jelleme a szabadságharc korának női ideálját testesíti meg. Két érték fontos számára: a haza és a család. Gyengéd, mély érzésű, de nagyon szigorú asszony. Ő az a kő, melynek szíve van: akarata kemény, mint a szikla, de érez, szeret. Parancsol fiainak, de szeretete erejével.

     Világos után a megtorlások két idősebbik fiát fenyegették, akik a másfél év eseményeiben vezető szerepet vittek, de a sors különös fordulatai folytán mindkettő megmenekült, ám az anya elvesztette a legkisebbet, Jenőt, aki önként halt meg bátyja, Ödön helyett.

     Az özvegy fokozatosan jelképpé nő a regényben: ő a haza megszemélyesítője. A haza, aki hívja, várja segítő fiait.. Minden szava, minden tette emelkedett lelkéről, gyermekei iránti határtalan, de okos szeretetéről és a haza iránti odaadásáról tanúskodik. Büszke önérzet és meleg szív lakik benne együtt a rendületlen céltudatossággal, bátor, okos és leleményes, ha kell. Ideál, amely bizton, két lábán áll a földön.

     Szép bécsi bárólány. Fiatalon félrelépett, teherbe esett Palvicz Ottó ezredestől. Anyja segítségével a botrányt sikerült elkerülnie, a megszült fiút dajkaságba adta, majd nyomát vesztette. Mivel csábítója nem vehette feleségül, majd utóbb már nem volt hajlandó, csak ha gyermeküket fölleli,Alfonsine magába bolondította a naiv Baradlay Jenőt. Ám őt a kitűzött kézfogó előtt egy nappal anyja rávette, hogy térjen vissza Magyarországra. A két bárónő a forradalom időszakában kokárdát tűzött, és a felkelők hadiszállásává tette házát, így sikerült a naiv forradalmárok minden tervét idejében tudatniuk a császári udvarral. A házuknál nevelkedett és cselédsorban tartott rokonlány, Liedenwall Edit Alfonsine-nak és anyjának minden mesterkedése ellenére Baradlay Richárd menyasszonya lett, és utóbb az ő fondorlatos számításaikat áthúzva sikerült megmentenie szerelmese életét.

     Amikor Alfonsine megtudta, hogy Palvicz Ottó csatában elesett Richárd kezétől, szörnyű bosszút esküdött. A magyar szabadságharc bukása után személyesen járt közben Haynaunál, hogy Richárdot halálra ítélje, ám rosszul számított: a mindenható táborszernagy egy szeszélyes pillanatában megkegyelmezett neki s vagy egy tucat halálra ítéltnek. Edit férjhez ment szerelméhez, s ezzel Alfonsine elesett egy hatalmas örökségtől, amelyet ő kapott volna meg, ha amannál előbb sikerül tisztességes házasságra lépnie. Azért Alfonsine még megtette a tőle telhetőt, előbb elidegenítette saját fiát, Palvicz Károlyt nevelőapjától, Richárdtól, aztán magához édesgette, de rövidesen ráunva ellökte a gyereket. Maradék vagyona elúszott, anyját, annyi gonosztette ihletőjét és támogatóját bolondok házába csukatta; végső nyomorra jutva fiához fordult, aki elszökött előle, s ő Baradlayné irgalmából egy alapítványi kórházban kapott ágyat végnapjaira.      

      Alfonsine romantikusan szélsőséges figura, angyali szépsége mögött egy fúria démoni rosszakarata lapul. Jéghideg számítás irányítja minden lépését; gonoszságának, főleg ami Edittel való bánásmódját illeti, nagyon is nyomós anyagi háttere van. Nagy szenvedélyek feszítik, de ezek mind negatív, pusztító érzések: gyűlölet, káröröm, bosszúvágy.

     Jómódú, de elszegényedett osztrák nemesi család lánya volt. Plankenhorsték bécsi házában nevelkedett, ahol cselédként kezelték. Erre jó okuk volt, ők tudták, amit Edit nem: egy gazdag rokon végakarata szerint minden vagyonát Edit örökli, ha tisztességgel férjhez megy, ám a felét Plankenhorst Alfonsine kapja, ha ő talál férjet előbb, vagy ha Edit kolostorba vonul. Ezért igyekeztek az ádáz hölgyek előbb Baradlay Richárddal kompromittáló helyzetbe hozni, majd apácának kényszeríteni, utóbb pedig a vőlegényt bármi áron eltenni láb alól. Bátran és ötletesen húzta keresztül a fúriák gyilkos terveit, és boldogan vállalta szerelmes daliája oldalán a szűkösnek ígérkező közös életet; ekkor értesültek róla, hogy mesés vagyonhoz jutottak.

     A csupa szív, őszinte és üdén természetes lány tökéletes ellentéte Alfonsine-nak, a gyűlölet és bosszú démonának. Közvetlen fegyverei nincsenek ádáz ellenfelével szemben, de bátorsággal, önuralommal, ha kell, furfangos tettetéssel felül tud kerekedni rajta.       

     Lánghy Bertalan, a nemesdombi református lelkész lánya. Az uraság fia, Baradlay Ödön szerette, s mielőtt diplomáciai szolgálatra Oroszországba utazott, titkon eljegyezte őt. Baradlay Kazimír azonban hallani sem akart házasságukról, s Aranka helyzetét még reménytelenebbé tette, hogy apja az uraság temetésén igen kemény búcsúbeszédet mondott, amiért még Bécsbe is felidézték. Az özvegynek azonban első dolga volt, hogy hazatért fia és Aranka menyegzőjét elrendezze, és menyét azontúl is mint lányát szerette.